Zenta, 2017. április 3., hétfő (MTI) - Főként az előadóművészeti törvény módosításáról, a színházi befogadó intézmények
tevékenységéről, az idei tervekről és stratégiai intézkedésekről volt szó hétfőn a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlésén, amelyet első alkalommal tartottak a határon túl, a vajdasági Zentán. Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke az MTI-nek kiemelte: fontosnak tartja, hogy egy külhoni színházban tartotta meg az MTT első idei közgyűlését, mert hiszi és hirdeti, hogy az egységes
kulturális élet rendkívül fontos, pótolhatatlan intézményei ezek a kulturális intézmények a külhoni területeken.

A Zentai Magyar Kamaraszínházban tartott közgyűlésen az MTT 61 tagszervezete mellett a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, valamint a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is részt vett, hogy támogatásáról biztosítsa a színházakat.
Mint Vidnyánszky Attila elmondta, - Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház és Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója mellé - két új alelnököt választottak Pataki András, a soproni Petőfi Színház és Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója személyében. A felügyelőbizottság új tagja pedig Bonecz Ervin, a 90 decibel projekt vezetője lett.

Az MTT elnöke felhívta a figyelmet a társaság fél évvel ezelőtt indult programjára, amely a befogadó intézmények fejlesztésére irányul. Mint mondta: Magyarországon majdnem száz befogadó hely van, ahol színházi előadásokat láthat a közönség, és ezzel mintegy
félmilliós közönséget szolgál ki. Hozzátette, hogy a tájolással, ajánlott előadások kijelölésével komoly rendszer alakulhat ki, hogy a haknibrigádok garázdálkodásából kevesebb legyen, és érvényesüljön az elv, amely szerint minden néző ugyanolyan fontos, és megérdemli a minőséget.

Vidnyánszky Attila sikertörténetnek nevezte az amatőr színházi mozgalom újjáélesztése érdekében indított Pajtaszínház programot. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra napja alkalmából rendezett idei találkozón több mint ezer néző ünnepelte az amatőr színjátszást a Nemzeti Színházban. Hozzáfűzte, hogy ezt a mozgalmat tovább szeretnék bővíteni, hiszen valamikor több mint háromezer amatőr társulat működött Magyarországon. Elmondta, hogy a frissen végzett színművészek nehezen mozdulnak ki a fővárosból, így olyan ösztöndíjrendszer létrehozásán gondolkodnak, amelyen keresztül néhány évig bérkiegészítéssel támogatnák a vidékre költözőket.

Aláhúzta: stratégiailag fontos, hogy a salgótarjáni és a váci színház kiemelt státust kapjon, emellett pedig az Ódry Színpad, illetve a kaposvári művészeti kar színpadának kiemeltté tétele is szóba került. A közgyűlésről kiadott közlemény szerint a Magyar Teátrumi Társaság megkezdi egy az előadóművészeti törvény átfogó módosítására vonatkozó javaslat előkészítését is.