Sopron On-line
Navigáció
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Keress minket facebookon
MTI

Laza álmokkal és eszeveszett örjöngéssel zárult a 18. FEZEN
Laza álmokkal és eszeveszett örjöngéssel zárult a 18. FEZENHivatalosan is lezárult az idei FEZEN. Kalózrohammal pusztító ALESTORM, vérprofi metálshow-val érkező Skid Row, mindenkit megtáncoltató Magna Cum Laude, és eklektikájával csúcsokra emelő és mélységekbe taszító Quimby adta az utolsó nap fő gerincét. A vasárnapi első napsugarak megjelenésekor már mindenkinek
egyértelmű volt: jövőre, újra, ugyanitt. Hihetetlen mennyi minden történt az elmúlt három napban, de ez nem jelentette azt, hogy a szombati napra pangás kísérte volna a fesztivált.

Most is a FEZEN rádió stábja kezdte az „újraélesztést”, délelőtti kívánságműsorral, sörkvízzel, karaokéval hamar tudatosították a fesztiválozókban, nem ez az a hely, ahol sokáig kell aludni. A Rézangyal Cabrioban dögös rockkal indult a nap, amire a No wave sátor is keményebb dallamokkal válaszolt, hogy tudatosítsa a még csatangoló közönségben: fontos naphoz érkeztünk. A Hammerworld csarnokot is megtöltötte a morajló basszus és pörögtek a pengetők az ujjak között.

Lelki-árnyéknyújtásként korai kezdéssel kedvezett a Kalinka nagyszínpad is. A délutáni forróságában a felvidéki Rómeó Vérzik zenekar állította fel a zenei roham első sorát. Nagy lendülettel vetették bele magukat a kánikulába, s győzték meg az embereket, hogy egy kis plusz izzadást bőven megér egy ilyen koncert.
A Media Markt színpadon a Ladánybene 27 várta azokat, akik a zúzás helyett egy kis hazai reggae-vel tennék kellemesebbé a napot.

Ha valaki még ezek után is valami könnyedebbel dobta volna fel magát, az a Rézangyal cabrio felé vette az irányt, hogy egy hazai bluesmester, Takáts Tamás koncertjét hallgassa. A kerthelyiségben még a dolgozók is a régi nótákat dalolták. Egy sima-egy fordított a nagyszínpadon; a Depresszió zúzdája után Péterfy Bori késztette mozgásra nem csak a közönség fantáziáját, hanem végtagjait is. Közben a csarnokban a Nevergreen csapata izzasztotta meg még jobban a zenére éhes közönséget.

Nem csak az új albummal ütközhettek a rajongók, hanem szép számmal voltak ott régi slágerek is. S ha valaki mégis egy másik műfajra lett volna vevő, akkor a No wave felé vette az irányt, ahol a „púpos sátorból” kilógó emberek is együtt nyomták a szöveget a bent randalírozó Bëlgával. Sokat nem kellett várni, hogy a tengeri szél megérkezzen. Az este nyitánya a brit szigetekről érkező kalózbanda, az Alestorm volt. A fiúk hatalmas lendülettel csapták szét a színpadot, nem kímélve a rajongók fülét.

A sátor megtelt sört és eszeveszett hangulatot kívánó emberekkel. Nem csak azért volt különleges a koncert, mert a banda az épp megjelent Sunset on the golden age című új albumukat is elhozták, hanem az azon szereplő első dalt a FEZEN közönségének játszották el élőben először. A tombolás az utolsó pillanatig tartott, pontosan addig, míg az énekes a fesztiválozók kezein úszva távozott. Közben a nagyszínpadon a Magna Cum Laude varázsolta el a közönséget.

A fények és a melódiák egy hullámban összpontosulva jártak-keltek a rajongók között, akik átengedve magukat az érzéseknek és a zenének, egy hullámhosszon lebegtek tovább. Akik pedig zúzással törték volna meg az este gerincét és taposták volna erősen a föld alá. Azok a Media Markt sátorban maradtak: az amerikai Skid Row vezetésével adták ki minden dühüket, hogy megmutassák, más érzések is vannak a szereteten kívül.

A metál régi mesterei hoztak új dalokat, de nem hagyták volna el a színpadot úgy, hogy ne adjanak pár
klasszikus slágert is a mindenre képes közönségnek. Sajátos hangulatok vonultak egész este végig a nagyszínpad előtt, így hát nem volt más hátra, csak az, hogy Quimby is kivágjon magának egy szeletet. Az este árnyékába borult fesztiválterület zsongott az új albumról származó képzelgésekkel, a nosztalgiaperceknél pedig kész mámorban vonaglott végig a közönség.

Az éjjel még koránt sem ért véget ezzel, hatalmas erővel dübörgött tovább a Hammerworld csarnok és a Rézangyal Cabrio is. Késő éjjelig szólt a Dalriada, azoknak akinek a zúzásból és metál zenéből sosem elég. A Ska-Pécs pedig utolsó pillanatokig táncoltatta a közönséget, fáradtság és szünet nélkül. De a koncertek után sem zárult a buli, hiszen négy helyszínen négy különböző stílusú zenére bulizhattak az elszánt fesztiválozók, és akinek egyik sem volt megfelelő, az a karaoke sátorban üvölthetett egy újabb 'Ricse-slágert a fehérvári
éjszakába. Jövőre újra ugyanitt – ez mindenkinek természetes volt a hajnali fényeknél.

Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be.

Még nem értékelték