Sopron On-line
Navigáció
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Keress minket facebookon
fezen

sziget

strandfesztivál

campus

szin

MTI

Világháborús centenárium - Az Arany Vitézségi Érmes katonákról jelent meg kötet
Világháborús centenárium - Az Arany Vitézségi Érmes katonákról jelent meg kötetBudapest, 2018. november 14., szerda (MTI) - Virtus dolgában töretlen címmel jelent meg kötet az I. világháború Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonáiról. Maruzs Roland, a kötet szerzője az MTI-nek elmondta: a "Nagy Háború" befejezésének 100. évfordulójára megjelentetett kötet azokról a nevesebb katonákról, magyar hősökről szól, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum alezredese elmondta: az Arany Vitézségi Érem az egyik legmagasabb kitüntetés, amit a legénységi, altiszti állomány tagjai az első világháborúban megkaphattak. A kitüntetést 1789-ben alapította II. József, a "kalapos király", azt csaknem 130 éven át, 1918-ig adományozták.

Az első világháborúban csaknem 4800-an kapták meg az Osztrák-Magyar Monarchia katonái közül. Maruzs Roland kutatásának alapját az osztrák hadtörténész Jörg C. Steiner könyve jelentette, amelyben mind a 4738 Arany Vitézségi Érmes katonát felsorolta. Maruzs Roland közülük a magyar honosságú katonák történeteit dolgozta fel most megjelent kötetében.

Mint elmondta: bizonyítottan majd 1600-an, összesen 1568 magyar honosságú katona kapta meg az Arany Vitézségi Érmet. Ez - mint kiemelte - azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia összes kitüntetettje, mintegy 30 százaléka magyar volt. "Ez mutatja a magyar katonai erényeket, hogy a magyar katona milyen jól teljesített a világháborúban" - fogalmazott az alezredes, megjegyezve: ez azért is kiemelendő, mert a magyar ezredeket mindig a "legkeményebb" helyeken vetették be a háborúban. Maruzs Roland kiemelte: ebben a kötetben azok szerepelnek, akik bizonyítottan megkapták az elismerést. A kötet végén viszont egy külön névjegyzékben az a több mint 300 katona neve is fel van sorolva, akik bármilyen más könyvészeti forrásban szerepelnek Arany Vitézségi Érmesként.

Mint kifejtette: többek között levéltári források felhasználásával, valamint több család megkeresésével kutatta azoknak a körét, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet, feltüntetve azt is, hogy melyik fronton, hadműveleti területen harcoltak, és milyen haditettel érdemelték ki az elismerést. A könyvben mintegy 100 ilyen "fegyvertény" leírása szerepel. A kötetben emellett számos dokumentumot, zömmel kitüntetési javaslatokat, s valamennyi elismerés forrásainak felsorolását is tartalmazza. A könyv végén pedig mintegy 200 portréfotó is található az Arany Vitézségi Érmes katonákról.

Maruzs Roland azt mondta: nagyon sok érdekes történet van. Van olyan aki egyedül 17 orosz katonát "küzdött le" közelharcban, más a román fronton egy tiszttársa megmentésére 22 román katonát fegyverzett le, de olyan kitüntetett is van, aki szanitécként az olasz fronton számos bajtársát mentette ki az ellenséges tüzérségi tűzből. Az alezredes azt is elmondta: az Arany Vitézségi Érem adományozásának nagyon szigorú feltételei voltak. Az akkori jegyzőkönyvekből kiderül többek között, hogy több tanúval kellett igazolni az elismerést illető fegyvertényt.

Kiemelte: három magyar háromszor is megkapta az Arany Vitézségi Érmet. A legidősebb kitüntetett 61 éves volt. Az Arany Vitézségi Éremnek a háború alatt, majd a két világháború között is nagyon magas presztízse volt. Gróf Károlyi Imre 1917-ben alapítványt is létrehozott a vitézségi érmesek megsegítésére. Emellett az államtól a 20-as évek közepéig havi díjat is kaptak, ami majd a válságot követően a '30-as évektől havi 20 pengőt jelentett. Az érmeseknek külön igazolványuk is volt, mellyel például a MÁV járatain kedvezményesen utazhattak.

Az alezredes elmondta: a kitüntettek közül ugyanakkor később sokaknak számkivetés lett sorsa. Példaként említette: az első világháborúban Arany Vitézségi Érmes Vén Zoltánt, aki a második világháború végén már ezredesként szolgált, s azon nyolc Arany Vitézségi Érmes katona közé tartozik, aki aranysarkanytyús vitéz is lett. 1945 után viszont őt is kitelepítették, és segédmunkásként élte le életét.

Maruzs Roland elmondása szerint a soproni B.H.N. Kft. kiadásában megjelent, mintegy 400 oldalas kötet összeállítása majd 3 évbe telt. Az említett Jörg Steiner könyve mellett számos más könyvet, továbbá levéltári anyagot dolgozott fel. A levéltári anyagok kapcsán kiemelte: a Hadtörténeti Múzeum parancsnoksága 1942-ben az országos napilapokban tett közzé felhívást, kérve az első világháborús Arany Vitézségi Érmesek jelentkezését. Erre sok fotó, levél, köztük saját visszaemlékezés érkezett a múzeumhoz. Erre a felhívásra jelentkezett Házi Jenő is, aki a soproni levéltár főlevéltárnoka volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki szintén Arany Vitézségi Érmes katona volt. A könyvben az általa írt levél is szerepel. Házi Jenő levelét azzal zárta: "sok mindenben megváltozhattam, de egy biztos, virtus dolgában még töretlen vagyok". Erről kapta címét Maruzs Roland kötete.

Az alezredes azt is elmondta, már a 2. pontosított, bővített kiadáshoz gyűjti az anyagokat. Ezért várja a leszármazottaktól a további adatokat, fotókat, történeteket - közölte Maruzs Roland, akinek további tervei között szerepel, hogy a kitüntetés teljes történetét, 1789-től feldolgozza, kitekintve a második világháború legénységi Arany Vitézségi Érmeseire is.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be.

Még nem értékelték