Czeglédy Csaba ezzel a verssel kíván mindenkinek boldog karácsonyt. A sok meló és idegeskedés közepette, a nagy rohanásban pont azokról feledkezünk meg álladóan, akikről pont nem kellene: a szeretteinkről, barátainkról. Amikor nem lehetünk velük, amikor ebben az élet meggátol bennünket, akkor jövünk rá, hogy egyetlen percet sem szabadott volna elvesztegetnünk... Múlt hét szombat reggelre készült el a vers. Akkor még nem tudtam, hogy szabadulok. Így aztán az egyetlen vers, amit írtam, velem együtt szabadult.

Dorozsmai Karácsony
Hó lepi el a szögesdrótot,
fegyverbe nem tölt senki ólmot.
Nem hoz megváltást ma sem a hajnal,
börtön ablakába nem száll az angyal.

Angyal a mennyből!
Mondd, mit ad a teremtő!
Lesz béke valaha lelkünkben?
Leszünk még családunk körében?

Angyal, ne hallgass! Inkább hazudj!
Súgom-e lányomnak: Kincsem, aludj!
Édesapád vigyázza álmod,
nem eshet így bántódásod.

Senki nem törődik az imával,
angyal sem áll szóba a zsivánnyal.

Árvák apadatlan könnye,
a hatalom mocskos ökle,
asszonyok néma sikolya,
ez a rabok karácsonya.

2018. december 15. reggel

Czeglédy Csaba (Czeglédy Csaba, fotó: nyugat.hu)