Sopron On-line
Navigáció
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Keress minket facebookon
ukandroll

volt

balatonsound

efott

vasmarock

alteraba

fezen

sziget

strandfesztivál

campus

MTI

Ady Endre
Ady EndreAdy Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Ady Endre, az újságíró

Ady Endre a magyar sajtótörténet kiemelkedő alakja. Előbb volt jelentős újságíró, mint jelentős költő. Érettségitől kezdve jelentek meg cikkei, versei. Írt a debreceni Főiskolai Lapokba, a kormánypárti Debreceni Hírlapba, majd a függetlenségi, ellenzéki Debrecenbe. Hamarosan a nagyváradi Szabadsághoz került, és másfél év után már a Nagyváradi Naplónál volt szerkesztő. Dolgozott a Budapesti Hírlapnál is. 1905-től a Budapesti Napló munkatársa volt. Gyakran írt a Pesti Naplóba, a Jövendőbe, a Világba és a Népszavába. A Nyugat elsősorban verseit közölte, de kritikái is megjelentek.

Publicisztikája magával ragadó, új nyelvet teremtő, vívódó, önstilizáló, ellenállhatatlan volt. A szubjektivitás, a publicisztika, mint a magánsérelmek megtorlásának eszköze, harcias, kötekedő. Szuggesztíven tudott elfogult lenni, a patetikus demagógia szentesítője. A későbbi újságírók mind próbálták utánozni.

Ady tudatosan tört előre az irodalom újításában. Lelke elvágyódott innen, szíve megszakadt, hogy más európai országban mind az végbe ment már az irodalomban, amit ő itthon próbál forradalmi újításokkal véghezvinni. Egyszerre siratta és egyszerre újította Magyarország irodalmát. „Nyomorúságosnak éreztem itthon az életet, s már régen is nem vagyok én itthon. Nem is akarok hazakerülni sokáig. Egyazon erő űz el a Duna tájáról, ami a magyar parasztot. Menni, menni akárhova, mert itthon rossz…”- írta 1906-ban.


Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be.

Még nem értékelték