Nézzük a szóban forgó interjút, amely a Mozgó Világ 1990. évi első számában jelent meg:
„De hogy valami képet lehessen kapni nagyjából, hogy merre keveredtem ebben a világban: sikeresen és szerencsésen leszereltem 1989 februárjában, folytattam a munkámat a Soros Alapítvány által támogatott kutatócsoportban (...), s továbbra is írogattam a lengyel szolidaritásról. Még a honvédségi idő alatt beadtam a pályázatomat a Soros Alapítvány oxfordi ösztöndíjára, amit aztán májusban el is nyertem, és így most szeptemberben elutaztam Oxfordba, ahol most, ahogyan ön is mondta, a Pembroke College hallgatója vagyok. Ezenkívül folytatom a munkámat a Századvég című folyóirat tevékenységében. A cég időközben kft. lett, most már nem csak folyóiratot ad ki, hanem könyveket is, sőt mi több, saját nyomdánk is van. A magyar helyzetre nagyon jellemző szituációba kerültem, mert egyidejűleg van még egy ösztöndíjam – bár most felfüggesztve –, ami Magyarországon tanulmányok írására szól, ugyanakkor van egy vállalkozásom, amelynek egykilenced részben tulajdonosa vagyok, és amelynek üzleti ügyeit is részben én viszem, és egyszerre vagyok oxfordi college-lakó és tanuló, és egyszerre a Fidesznek az egyik közismert politikusa.” (Mozgó világ)