A nyugat.hu írja. Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje és a zalaegerszegi bíróság is megerősítette, hogy ebben az ügyben a Human Operator betartotta a hatályos törvényeket. Az ügyet így foglalta össze akkor a nyugat.hu:

•2014. novemberében Kósa Lajos egyéni képviselői indítványt nyújtott be az országgyűléshez az úgynevezett fordított áfa alkalmazásáról.
•A törvénymódosítás 2015, január 1-jén hatályba is lépett, annak ellenére, hogy az eltért az uniós jog előírásaitól.
•A magyar állam csak a hatályba lépést követően fordult az Európai Tanácshoz, hogy engedélyezzék az uniós jogtól való eltérést.
•Az Európai Tanács 2015. december 15-én hozott határozatával engedélyezte a törvénymódosítást, de nem visszamenőlegesen, hanem csak a határozat időpontjától.
•A Humán Operator Zrt. az uniós jogszabályokra hivatkozva tagadta meg a 821 millió forint áfa befizetését, mivel akkor annak alkalmazását még nem engedélyezte az EU.
•Az Európai Bíróság ezért adott igazat a Humán Operatornak, és mondta ki, hogy a magyar állam és a NAV sértett törvényt.

Megkérdeztük Czeglédyt is, aki azt mondta, másfél évvel ezelőtti letartóztatásakor az ügyész éppen azokat az adóhatósági határozatokat lobogtatta bizonyítékként, amelyekről most az Unió Bírósága kimondta, hogy érvénytelenek. Vagyis, az ítélet komolyan érinti az ő és társai büntetőügyét is.

Nem sokkal később azonban az ügyészség kiadott egy közleményt, aminek lényege, hogy az Európai Bíróság döntésének semmi hatása sincs a büntetőügyre.

Czeglédy ügyvédje szerint egyértelmű, hogy a büntetőpert is befolyásolja a döntés „Természetesen nem értek egyet az ügyészség álláspontjával” – mondta lapunknak Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje. Kifejtette, hogy az Európai Bíróság egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében döntött így, amit a zalaegerszegi közigazgatási bíróság megkeresésére indított. A döntés lényegét nem volt nehéz megjósolni, az Európai Unióban ugyanis szigorúan tilos a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás. Ebben az esetben az történt, hogy az országgyűlés, majd az adóhatóság 2015. decemberében kapott engedélyt az EU-tól arra, hogy alkalmazza a fordított áfa szabályait. De erre csak az engedély megérkezése után lett volna lehetőségük, ennek ellenére a magyar hatóságok visszamenőleges hatállyal 2015 januárjától alkalmazták a szabályt.

„Ez pedig súlyosan sérti a jogbiztonság elvét, ezt mondta ki az Európai Bíróság is” – tette hozzá az ügyvéd. A vita részben abból állt, hogy a Human Operator a fordított áfa helyett az úgynevezett egyenes áfát alkalmazza-e a 2015-ös évben vagy sem, és ez volt a Czeglédy Csaba és társai elleni gyanúsítás egyik kritikus pontja. Most már pontosan lehet tudni, hogy a 2015-ös évre kiszámolt 821 millió forint áfa (plusz még néhány hónapnyi áfa) ügyében a Human Operator alkalmazta helyesen a jogszabályt, nem a NAV.

Hankó Faragó szerint így az ügyészség álláspontja nem állja meg a helyét, és az Európai Bíróság döntése befolyással kell, hogy legyen a büntetőperre. Az ügyvéd hozzátette, február 4. óta arra várnak, hogy végre eldöntsék, melyik bíróság tárgyalja majd az ügyet, és várják a vádiratot, mert most még azt sem tudják, mit tartalmaz a vádirat.

Az ügyészség közleménye

A sajtóban megjelent hírek szerint az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárásban hozott határozatával szemben benyújtott jogorvoslatoknak helyt adva a Humán Operátor Zrt-nek adott igazat. Mindennek azonban a több mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult bűnügyre kihatása nincs.

Az Európai Unió Bírósága által hozott döntés a NAV és a Humán Operátor Zrt. közötti adóigazgatási eljárásban felmerült vitát zárta le. A bírói döntés sajtóban megjelent indokolása szerint a 2015-ös adóévet tekintve a dr. Czeglédy Csaba által vezetett Humán Operátor Zrt. jogszerűen alkalmazta bevallásaiban a fordított áfával szemben az egyenes adózás módszerét, vagyis az általa befogadott számlák áfatartalmát levonásba helyezve nyújtotta be adóbevallásait. A dr. Czeglédy Csaba és társai ellen indult bűnügyben az elkövetés módszere pontosan ez, vagyis az áfát is tartalmazó számlák befogadása, bevallása és az áfa jogosulatlan levonásba helyezése volt. A dr. Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet ugyanis a vád szerint úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza azok áfatartalmát, hogy azok adótartalma soha, így a bűnszervezet legalsó szintjét képező iskolaszövetkezetek által sem került megfizetésre.

A fordított áfára vonatkozó törvényi szabályozás bevezetésére éppen azért került sor, hogy az ilyen és ehhez hasonló elkövetési magatartással megvalósuló költségvetési csalásokat meg lehessen előzni, illetőleg akadályozni.

A vádirat tárgyává tett cselekményben az ügyészség szerint a Humán Operátor Zrt. éppen azért nem alkalmazta később sem a fordított áfára vonatkozó szabályozást és tartotta fenn bűncselekményt is megvalósító elkövetési módszerét és a bűnszervezet működési rendszerét, hogy tovább folytathassa az állami költségvetést megkárosító bűncselekményeket.

Az, hogy az Európai Unió Bírósága által meghatározott ítélet szerint erre a 2015-ös adóévet tekintve a Humán Operátor Zrt. nem is lett volna köteles, a fentiekre figyelemmel a büntetőjogi megítélés szempontjából relevanciával nem bír. A bírósági döntésből csupán azt a következtetést lehet levonni, hogy a dr. Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet ebben a 2015-ös évben is ugyanazzal a módszerrel követte el a költségvetési csalást, ahogyan 2011-től kezdődően és okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek.

A zalaegerszegi közigazgatási bíróság közleménye

A munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Human Operator Zrt. ügye 2017 nyarán került a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, mivel a cég és az adóhatóság között jogvita alakult ki a fordított adózás kapcsán. Az ügyben a zalai bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, amely a 2019. február 13-án hozott határozatot.

A fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti, amikor az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az államnak. A számlát így a cég ÁFA nélkül állítja ki, az adót pedig a vevőnek kell megfizetni. A fordított adózás Magyarországon 2006. január 1-től lépett életbe, amikor még csak egy szűk kört érintett, de azóta jelentősen bővült, belekerült többek között a munkaerő-kölcsönzés is. E területen a fordított adózás elfogadását Magyarország - az Európai Bizottság szolgálatainál 2014. december 23‑án és 2015. május 8‑án iktatott levelekben - 2015. január 1-től kérte az Európai Uniótól, amely 2015. december 11-én értesítette a Kormányt arról, hogy helyt ad a kérelemnek, de nem rendelkezett a hatálybalépéséről vagy alkalmazásának kezdő időpontjáról.

Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy a 2015. január 1. napjával hatályba lépett magyar törvényi rendelkezés ezen időponttól alkalmazandó, vagy attól érvényes, amikor az EU értesítése megérkezett, vagyis 2015. december 11-től. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság emiatt felfüggesztette a tárgyalást és az esetet 2017 szeptemberében megküldte véleményezésre az Európai Bíróságra. A bíróság 2019. február 13. napján hozott döntést, amelyben kimondta, hogy a változás akkortól él, amikor a döntésről a kérvényező országot értesítették, visszamenőleges hatálya nincs még akkor sem, ha a tagállam kifejezte szándékát a visszaható hatályú alkalmazására. Tehát szankciót vagy büntetést ebben az esetben nem lehet alkalmazni.

Az ügyet azonban már nem Zalaegerszegen, hanem– a közigazgatási bíróságok átalakítása miatt – a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalják majd. (nyugat.hu, fotó: Nagy Jácint)