Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28. és október 31.között. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta.

Előzményei
Az őszirózsás forradalom előzményei közé tartozik, hogy az antant elfogadta az Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén, Közép-Európában francia orientációjú kis nemzetállamok jöjjenek létre. Magyarországon a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt és a Garami Ernő és Kunfi Zsigmond által irányított Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én, a Károlyi-palotában megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot, Károlyi Mihály elnökletével.

1918. október végén sorban kiváltak a Monarchiából az egyes nemzetállamok: 28-án kimondták a Csehszlovák Köztársaság megalakulását (melyhez 30-án Szlovákia is csatlakozott), 29-én Horvátország jelentette be kiválását, 30-án pedig az önálló Ausztria új kormánya alakult meg. Károlyi Mihály törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben a független Magyarország felállítására. 1918. október 23-án éjszaka Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A császár a magyarországi helyzet normalizálására József főherceget homo regiusszá nevezte ki. A tüntető munkás- és katonatömegek azonosultak a Magyar Nemzeti Tanács céljaival és felháborodtak azon, hogy József főherceg mint homo regius, Károlyi helyett Hadik János grófot nevezte ki miniszterelnökké. Megakadályozták a Nemzeti Tanácsra már felesküdött katonaság elszállítását Budapestről és követelték Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését.

A forradalom
A lánchídi csata néven ismert eseménnyel kezdődött a forradalom. Október 29-én a rendőrség is bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Október 29-én a Monarchia fegyverszünetet kért az olasz hadvezetéstől.

Október 30-án a Magyar Nemzeti Tanács utasítására, a Katonatanács egységei elfoglalták Budapest stratégiai pontjait. Az esti órákban Budapesten két elszállításra váró menetszázad fellázadt és a sapkarózsáik helyére őszirózsát tűztek és egyesülve a fővárosban állandó tüntetésben lévő forradalmi tömeggel megakadályozta a menetszázadok frontra indítását. Október 31-én reggel József főherceg – mint a királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó (homo regius) – visszavonta gróf Hadik János október 29-én kelt miniszterelnöki kinevezését, és Károlyi Mihályt. Október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napján, egy katonai különítmény meggyilkolta gróf Tisza István volt magyar miniszterelnököt.

Következményei
Amikor a katonai vezetés fegyverszünetet kért az antanttól, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott és teljes káoszba süllyedt.
November 2-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek az új kormányra. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával lemondott a trónról, és eleve elismerte az ország új államformájáról születendő döntést.

November 16-án kikiáltották az (első) Magyar Népköztársaságot, ami ekkor még nem „szocialista köztársaságot” jelentett, hanem csupán a „nép” előtaggal kívánták nyomatékosítani az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország közti különbséget. Emiatt az 1918. november 16-tól 1919. március 21-éig tartó időszakot Első magyar köztársaság néven szokás számon tartani a magyar történelemben. A (Nép)Köztársaság elnöki székét Károlyi foglalhatta el.

Károlyiék politikai támogatottsága azonban nem volt stabil. 1919. március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (Vix-jegyzék), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték. Ezért új kormány alakítását tervezték a kommunisták bevonásával. A Berinkey-kormány lemondott és a hatalmat a „proletariátusnak” adta át. Március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Károlyi úgy gondolta, hogy továbbra is köztársasági elnök marad, de mivel az új kormány közleményében az ő lemondását is közölte, megadta magát a körülményeknek és külföldre távozott (http://mek.oszk.hu/03600/03693/index.phtml, http://polhist.hu/intezet/adattarak/koztarsasagi-adattar/?fkod=11&fsz=2&fid=18)