Sopron On-line
Navigáció
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Keress minket facebookon
fezen

sziget

strandfesztivál

campus

szin

MTI

Őszirózsás forradalom
Őszirózsás forradalomAz őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28. és október 31.között. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta.

Előzményei
Az őszirózsás forradalom előzményei közé tartozik, hogy az antant elfogadta az Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén, Közép-Európában francia orientációjú kis nemzetállamok jöjjenek létre. Magyarországon a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt és a Garami Ernő és Kunfi Zsigmond által irányított Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én, a Károlyi-palotában megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot, Károlyi Mihály elnökletével.

1918. október végén sorban kiváltak a Monarchiából az egyes nemzetállamok: 28-án kimondták a Csehszlovák Köztársaság megalakulását (melyhez 30-án Szlovákia is csatlakozott), 29-én Horvátország jelentette be kiválását, 30-án pedig az önálló Ausztria új kormánya alakult meg. Károlyi Mihály törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben a független Magyarország felállítására. 1918. október 23-án éjszaka Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A császár a magyarországi helyzet normalizálására József főherceget homo regiusszá nevezte ki. A tüntető munkás- és katonatömegek azonosultak a Magyar Nemzeti Tanács céljaival és felháborodtak azon, hogy József főherceg mint homo regius, Károlyi helyett Hadik János grófot nevezte ki miniszterelnökké. Megakadályozták a Nemzeti Tanácsra már felesküdött katonaság elszállítását Budapestről és követelték Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését.

A forradalom
A lánchídi csata néven ismert eseménnyel kezdődött a forradalom. Október 29-én a rendőrség is bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Október 29-én a Monarchia fegyverszünetet kért az olasz hadvezetéstől.

Október 30-án a Magyar Nemzeti Tanács utasítására, a Katonatanács egységei elfoglalták Budapest stratégiai pontjait. Az esti órákban Budapesten két elszállításra váró menetszázad fellázadt és a sapkarózsáik helyére őszirózsát tűztek és egyesülve a fővárosban állandó tüntetésben lévő forradalmi tömeggel megakadályozta a menetszázadok frontra indítását. Október 31-én reggel József főherceg – mint a királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó (homo regius) – visszavonta gróf Hadik János október 29-én kelt miniszterelnöki kinevezését, és Károlyi Mihályt. Október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napján, egy katonai különítmény meggyilkolta gróf Tisza István volt magyar miniszterelnököt.

Következményei
Amikor a katonai vezetés fegyverszünetet kért az antanttól, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott és teljes káoszba süllyedt.
November 2-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek az új kormányra. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával lemondott a trónról, és eleve elismerte az ország új államformájáról születendő döntést.

November 16-án kikiáltották az (első) Magyar Népköztársaságot, ami ekkor még nem „szocialista köztársaságot” jelentett, hanem csupán a „nép” előtaggal kívánták nyomatékosítani az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország közti különbséget. Emiatt az 1918. november 16-tól 1919. március 21-éig tartó időszakot Első magyar köztársaság néven szokás számon tartani a magyar történelemben. A (Nép)Köztársaság elnöki székét Károlyi foglalhatta el.

Károlyiék politikai támogatottsága azonban nem volt stabil. 1919. március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (Vix-jegyzék), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték. Ezért új kormány alakítását tervezték a kommunisták bevonásával. A Berinkey-kormány lemondott és a hatalmat a „proletariátusnak” adta át. Március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Károlyi úgy gondolta, hogy továbbra is köztársasági elnök marad, de mivel az új kormány közleményében az ő lemondását is közölte, megadta magát a körülményeknek és külföldre távozott (http://mek.oszk.hu/03600/03693/index.phtml, http://polhist.hu/intezet/adattarak/koztarsasagi-adattar/?fkod=11&fsz=2&fid=18)


Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be.

Még nem értékelték