A Viasat History csapata különleges műsorral és jótékonysági felhívással készül április 16-ára, a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjára: a zsidó gyermekeket mentő Sztehlo Gábor előtt tisztelegve pénteken 17 órától műsorra tűzi az egykori pártfogoltakat is megszólaltató Gyermekek köztársasága című dokumentumfilmet, illetve az érintettek által létrehozott alapítvány munkáját tárgyi adománnyal segíti.

Az évszázad legnagyobb mérnöki kihívása során. 39 tonna szennyvíztől próbálják megmenteni a Temzét.

2021 év elején újabb lehetőség nyílt IT munkaerő-utánpótlásra, amelynek keretében azon mikro-, kis- és középvállalatok, akik főtevékenysége az IKT iparágba tartozik, személyenként 240 óra erejéig (azaz kb. 3 hónapig) ingyenesen foglalkoztathatnak informatikus juniorokat. Az elmúlt két hónapban 118 hazai cég élt a lehetőséggel – ezzel a kvóta több mint felét kiaknázták.

– SZÁRNYAL A VIASAT HISTORY. A Viasat World médiavállalat történelmi csatornája évről évre növeli nézettségét, 2021 februárjában pedig mérföldkőhöz érkezett: a 18-59-es korosztályban maga mögé utasított minden más hazai dokumentumcsatornát. A magyar piacért felelős igazgató szerint igazolódni látszik egykori víziójuk: a múltat 360 fokban bemutató, szórakozva tanító dokumentumfilmeknek van létjogosultsága az emberek mindennapjaiban.

Ahogy arra számítani lehetett, idén is sorra mondják le a nagy koncerteket és fesztiválokat szerte Európában. A nyár végi fesztiválok szervezői közül vannak még, akik bíznak abban, hogy a tervezett rendezvények egy része valamilyen formában megvalósulhat, az azonban mára biztossá vált, hogy a VOLT és a Balaton Sound időpontját a szervezők 2022-re tolják.

Az utóbbi pár évben egyre több bizonyíték dönti meg az évszázados status quót: az őskorban a nők nem csupán gyűjtögettek, amíg a férfiak vadásztak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon a Viasat History csatorna 22:05-kor tűzi műsorra azt a dokumentumfilmet, ami utánajárva a kérdéskörnek, megcáfolja eredeti történelmi ismereteinket. A csontok rejtélye: Nemek forradalma című dokumentumfilm többek között kriminalisztikában alkalmazott módszerekkel is vizsgálja, hogy az őskorban valóban csak a férfiak feladata volt-e a hússzerzés, hogy volt-e női hadvezérük a vikingeknek, és hogy valójában melyik nem kezéhez fűződik a barlangrajz.

A megoldások részben hasonlóak a maiakhoz. Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban az akkori teljes lakosság negyedét, 100.000 áldozatot követelt magának. De vajon hogyan védekeztek akkor, hogyan kezelték a betegeket és milyen óvintézkedéseket vezettek be? És párhuzamba hozhatók-e ezek a mai megoldásokkal? Március 7-én vasárnap este 21 órakor a Viasat History Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmje ennek jár utána, és még azt is megtudhatjuk, hogy a pestis terjesztéséért nagy valószínűséggel nem is a patkányok voltak a felelősek. De akkor vajon kik?

Azt elemzik, hogyan okozhatnak ökológiai katasztrófát a drogbáró vízilovai. A valóság, ahogy mondani szokták, olykor meredekebb, mint a fikció. A nemzetközi sajtóból is árad a hír, hogy noha Pablo Escobar, a hírhedt drogbáró már évtizedek óta halott, öröksége még ma is fenyeget – és nem csak azon tudatmódosító szerek okán, amelyekre a birodalma épült, hanem a maga mögött hagyott vízilópopuláció nyomán. Az első példányokat ugyanis nagyzolásból ő hozatta Afrikából Kolumbiába, és a jelenlegi 100-150 állat szabadon tenyészve valóságos ökológiai katasztrófával fenyeget. A Vadászat Escobar vízilovaira című dokumentumfilm, amely március 4-én 19 órakor debütál a Viasat Nature műsorán, nem csupán ezt a szédületes történetet tárja fel, de szakértők segítségével még a helyzetet is megpróbálják megfékezni.

A két évvel ezelőtti súlyos baleset még mindig hatással van a fiatal hölgy életére, de küzdő szellemének hála nagyon látványos javuláson megy keresztül. Bár az orvosok nem bíztatták túlságosan, bebizonyította, hogy kellő kitartással igenis meggyógyulhat. Jelenleg Dél-Magyarország elsőszámú neurológiai és komplex mozgásszervi rehabilitációs központjában, a szegedi Szent Vincent Rehabilitációs Központban lábadozik.

A Music Hungary Szövetség, a Magyar Fesztivál Szövetség és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége kezdeményezésére a szakértők egy javaslatcsomagot állítottak össze a Magyar Turisztikai Ügynökségnek címezve, melynek célja a magyar turizmusban és vendéglátásban működő ágazatok megsegítése. A kezdeményezéshez eddig több mint 370-en csatlakoztak aláírásukkal.

II. Mehmed, aki 19 évesen lett a bimbózó török birodalom szultánja, egy világméretű uradalomról álmodozott, és az 1100 évig bevehetetlen Konstantinápoly meghódítását célozta meg. A kezdeti kudarcok után egy, a vérholdat ötvöző babona végül az ő malmára hajtotta a vizet – derül ki a Viasat History csatorna Birodalmak felemelkedése: a törökök című hatrészes sorozatából, amely február 15-étől hétköznaponként 21:55-től a török hódítások kezdetétől egészen Mehmed szultán szerencsés ütközetéig mutatja be a sorsfordító történéseket. A XV. század közepére az egykori Római Birodalomból már csak néhány támaszpont és Konstantinápoly városa maradt meg, amelyet XI. Konstantin uralt. A 330-ban alapított várost addigi 1100 éves története során közel két tucat hadsereg próbálta meghódítani, de mindegyik kudarcot vallott. Még Attila, a hunok fejedelme is beérte azzal, hogy autonómiája fejében megadóztassa a Bizánci Birodalom központját. II. Mehmed, a mindössze 19 éves török szultán azonban többet akart. 80.000 katonából álló sereget gyűjtött, tengeri flottát épített, valamint egy magyar ágyúöntőt is leszerződtetett. 1453. április 6-án hetekig tartó sikertelen küzdelem és bombázás vette kezdetét, aminek következtében Mehmed seregének morálja erőteljesen megromlott, miközben saját birodalmát is külső és belső ellenségek fenyegették – úgy tűnt, kénytelen visszavonulni.

Krokodilok, amelyek egy agár gyorsaságával közlekedtek, elefántok, amelyek akkorák voltak, mint egy nyúl, és bálnák, amelyek négy lábon jártak a szárazföldön – napjaink ikonikus állatai meglepő, nem ritkán sokkoló múlttal rendelkeznek. Tudósok egy csoportja a legújabb DNS technológiákat bevetve utazott vissza különböző állatok múltjába, majd modellezte azokat a legmodernebb 3D megoldásokkal. Az eredményt nálunk a Viasat Nature Amikor a bálnák jártak című kétrészes dokumentumfilmje mutatja, február 14-én és 21-én 13 órától.

Az újkori háborúkat nem csatákkal, hanem tulajdonképpen gyárakkal nyerték: nyersanyagok, találmányok és fejlesztések határozták meg az eredményt. A Viasat History Háborús gyárak című dokumentumfilmjének új évada (nálunk 2021. február 8-án 21 órától érhető el) utánanéz a legnagyobb gyáraknak és együttműködéseknek, és kiderül többek között, hogy hogyan és miért játszotta ki a Fiat vezető-alapítója Mussolinit, vagy hogyan szegte meg Hitler az Oroszországgal kötött olajpaktumot.

100%-ban magyar fejlesztésű, swipe alapú applikáció került piacra, méghozzá olyan rendhagyó szegmensben, mint a diákmunka. Ezentúl a fiatalok nemcsak párt, hanem munkát is pillanatok alatt találhatnak, méghozzá olyan preferenciák alapján, amiket ők határoznak meg előre – legyen szó helyről, munkaóráról vagy bérezésről. A Winder úttörő módon igyekszik segíteni a fiatalok munkaszerzését, ezért az állások keresése mellett a felhasználók önéletrajzot, online névjegykártyát, de akár egy saját weboldalt is létrehozhatnak a siker érdekében.

Bükk- és páfrányerdők borították az Antarktiszt.